Szabó úr a héten már harmadszorra késik el a munkahelyéről. Balszerencséjére a főnöke már az íróasztalánál várja: - Na, kolléga mondjon valami hihető mentséget a késésre! - mondja a főnök. - Elnézést kérek a késésért, de nagyon meredek reggelem volt. Már épp indultam volna, amikor a feleségem megkért, hogy vigyem el egy darabon. Beleegyeztem, de csak akkor, ha siet. El is készült 5 perc alatt. Útközben azonban a hídon akkora dugó volt, hogy kénytelen voltam az autót letenni, és átúszni a folyót, nézze meg, még vizes a cipőm. Aztán lestoppoltam egy rendőrhelikoptert, az elhozott a szomszéd utcáig, de leszállni nem tudott, ezért ejtőernyővel kiugrottam, és most itt vagyok! A főnök zordan néz rá: - Már megbocsásson, de hülyének néz? Azt várja, hogy ezt el is higgyem? Ki látott már olyat, hogy egy nő 5 perc alatt elkészül?!