A halász hazatér fatörzsből vájt csónakján a napi halászatból és találkozik egy külföldi piackutató szakemberrel, aki ebben a fejlődő országban dolgozik. A piackutató azt kérdezi a halásztól, hogy miért jött haza olyan korán. A halász azt feleli, hogy tovább is maradhatott volna, de elég halat fogott ahhoz, hogy gondoskodjon a családjáról. - Mivel tölti az idejét? - kérdezi a szakember. - Hát, például halászgatok. Játszom a gyerekeimmel. Amikor nagy a forróság, lepihenünk. Este együtt vacsorázunk. Összejövünk a barátainkkal és zenélünk egy kicsit - feleli a halász. A piackutató itt közbevág, és ezt mondja: - Nézze, nekem egyetemi diplomám van, és tanultam ezekről a dolgokról. Segíteni akarok magának. Hosszabb ideig kellene halásznia. Akkor több pénzt keresne, és hamarosan egy nagyobb csónakot tudna vásárolni ennél a kis kivájt fatörzsnél. Nagyobb csónakkal még több pénzt tudna keresni, és nem kellene hozzá sok idő, máris szert tudna tenni egy több csónakból álló halászflottára. - És azután? - kérdezi a halász. - Azután ahelyett, hogy viszonteladón keresztül árulná a halait, közvetlenül a gyárnak tudná eladni, amit fogott, vagy beindíthatna egy saját halfeldolgozó üzemet. Akkor el tudna menni ebből a porfészekből Párizsba vagy New Yorkba, és onnan irányíthatná a vállalkozást. Még azt is fontolóra vehetné, hogy bevezesse a tőzsdére az üzletet, és akkor már milliókat kereshetne. - Mennyi idő alatt tudnám ezt elérni? - érdeklődik a halász. - Úgy 15-20 év alatt - válaszolja a piackutató. - És azután? - folytatja a kérdezősködést a halász. - Ekkor kezd érdekessé válni az élet - magyarázza a szakember. - Nyugdíjba vonulhatna. Otthagyhatná a városi rohanó életformát, és egy távol eső faluba költözhetne. - És azután mi lenne? - kérdezi a halász. - Akkor volna ideje halászgatni, játszani a gyermekeivel, a nagy forróság idején lepihenni, együtt vacsorázni a családjával és összejönni a barátaival zenélgetni kicsit.

Bemegy az arab a zsidó boltjába és fekete melltartót kér. A zsidó, mint afféle jó kereskedő, mindjárt spekulál és közli az arabbal, hogy a fekete melltartó ritkaság, nehéz kapni és a nagykereskedő nem adja olcsóbban mint $50.00 darabja. Az arab kér egy fél tucatot és szó nélkül kiperkálja az árát. Pár nap múlva visszajön az arab és rendel egy tucatot. A zsidó közli vele, hogy az ellátója most már csak $60.00-ért hajlandó adni darabját. Az arabot nem rázza meg az ügy, szó nélkül fizet. Egy hónap múlva a fekete melltartó már $75.00-ba kerül de az arab így is felvásárolja a zsidó egész készletét. Szörnyen piszkálja a zsidót, hogy mi a frásznak kell az arabnak ennyi fekete melltartó ráadásul ilyen sűrűn és még csak nem is alkuszik. Következő alkalommal aztán rá is kérdez. Mire az arab: "Félbevágom őket, levágom a pántokat és eladom a zsidóknak, darabját $100.00-ért..."

Sziasztok ! Most volt nálunk lomtalanítás és ezt a gyöngyszemet sikerült lefotózni. Tudni kell, hogy a tulaj semmi más egyéb lomot nem pakolt ki, illetve nem egy butik vagy fehérnemű üzlet előtt volt.

Szóval, egyszer a feleségemmel bementünk a városba, és bepillantottunk egy kis üzletbe. Öt percet sem voltunk benn, s kijövetelkor láttuk ám, hogy egy közterület fenntartó írja vadul a büntetőcédulát. Már éppen rakta volna bele a kis piros zacskóba, amikor odaértünk, és megszólítottam: - Ne szívass már, mi lenne, ha egyszer tekintettel lennél egy idős állampolgárra is, de csak szerelte be az ablaktörlő alá az üzenetét. -Akkor lerohadtfasiztáztam, mire lila lett a feje, és írt még egy feljelentést, hogy a gumik is kopottak. Még le is fényképezte őket. Ezután szarjankónak neveztem. A feje még lilább lett, a másik üzenetet is beerőltette az ablaktörlő alá, és elkezdett írni egy harmadikat, a fene tudja miről. Akkor lebuzispicliztem, és ez így ment vagy 10 percig. A közterületes feje egyre lilult, a piros borítékok egyre szaporodtak. Mindez egyáltalán nem zavart engem és a feleségemet, mi ugyanis busszal jöttünk be a városba. Minden napra kitalálunk valami izgi kis kalandot, hogy ne teljenek annyira unalmasan a napjaink. Nagyon fontos ez a mi korunkban.

Eladósodni látszik? Haragszik a rendszerre, államra, kormányra, unióra, bankokra, bankókra? Akkor Önnel nem tehetünk meg akármit*! *Innentől bármit megtehetünk. Mire vár? Vegyen fel De biza hitelt! Nem lesz boldog tőle? – De biza! Nem tünteti el a stressz okozta ráncokat, infarktusokat? - De biza! Nem érné meg esetleg Önnek? – De biza! Nem ez a legjobb üzlet jelenleg? – De biza! Ne késlekedjen! Mert: „Ha a hitele De biza, várja Önt nyáron Ibiza!” Konstrukcióink: - Na most erre már eleve rájön egy nem várt kamat, utána pedig egy dupla csavarral változtatott THM. Ez azét jó Önnek, mert nem kell izgatottan figyelnie a kamatokat meg a THM-et, hiszen azt kedvünkre változtatgatjuk amúgy is, különben unatkoznánk bent a bankfiókban, ugye megérti. - Nem várt pénzleadást is vidáman bekalkulálhat, ez is kedvező lesz Önnek, egy kissé. Kialakul közöttünk egy oldott kommunikáció, melyet sárga csekkek formájában bonyolítunk le Önnel. Ezen aránylag sok nullát tartalmazó összegek lesznek. Ne aggódjon sokat, mihamarabb fizesse be ezeket az összegeket, így annál kevesebb ideig törődik vele. (Megéri így tennie.) - Elfogadunk ingatlant, értékesebb tárgyakat is. Na ne mondja, hogy olyan nagy öröm egy hétvégi telekre füvet nyírni kijárogatni. Egyszer ott fog becsípődni a dereka, és akkor lesz ám nem várt kiadás. Mi levesszük válláról (derekáról) ezt a terhet. Őszintén, mennyit izgul Ön, hogy el ne lopják az autóját, aranyozott étkészletét, értékes porcelánvázáit? Hm? THM? Na ugye. Adja le nálunk, ígérjük, még holmi átvételi elismervényeket sem kell megőriznie, mert nem adunk. Nem adunk az ilyesmire. Legyen szabad*! *Korlátozott mozgásterű rabszolga. - Nincs munkája már egy ideje? Nézze: a bankfiókunk épülete mögött elég rossz állapotban van a kert. Meg kéne metszeni a fákat, megigazítani a bokrokat, a tavalyi levelek sincsenek összegereblyézve. Jöjjön, fizesse be a jelképes* munkavégzési tagdíjat, és lásson neki! Hm? THM! *horribilis Még mindig nem érti, milyen jó lesz ez a De biza hitel? De biza? Akkor Ön már a mi emberünk. Itt írja alá önkéntes zombi rabszolgává válását. Ruházatát a hármas ablaknál adhatja le. Ön tényleg azt hitte, nem vehetjük el még az alsónadrágját is ilyen-olyan indokokkal? DE BIZA! Forrás : Hartay.blog.beol.hu

Helló ! Ma reggel egy pompás reggeli elkészítéséhez láttam, amikor észrevettem hogy a lakótársaim megették az összes tojás, na de ez nem lankasztott le. Mondom magamba, leugrok az üzletig és veszek egy pár tojást. Mikor lementem ez a látvány fogadott engem.Hát nem tojást reggeliztem. Helyszín:Románia Carrefour bevásárlóközpont előtt. Itt tényleg válság van. Tojás darabja 9,99 lej vagyis 680 Ft.

"Egy kis üzletben könyörögtem érte, hogy adják nekem. Ez egy bontatlan üveg !"