Csak hogy lássátok, milyen bunkók az emberek. Teletömött 52-os villamos, két, egymással szemben lévő szék. Az egyiken egy jó arcú, kedves öreg néni kuporog, a másikon egy nő a gyerekével az ölében. A kisgyerek himbálja a lábát, és állandóan belerúg a néni térdébe. Az öregasszony egyre hátrébb húzódik, várja, hogy az anya mikor szól rá a kölyökre. De mivel ez nem történik meg, udvariasan megszólítja az anyát: - Elnézést hogy zavarom, de a kisfia folyamatosan rugdossa a lábamat, és ez már az én koromban nem tréfa, eltalál egy csontot, vagy egy eret, akkor az újságosig, meg a patikáig se tudok lemenni. Legyen szíves szóljon rá. - Mit akar? – kérdezi az anya -, én nem fogom egy ilyen öregasszony miatt korlátozni a gyerekemet testi szabadságában! Foglalkozzon a saját dolgával, ne az én gyerekemmel! A villamoson mindenki megdöbbenéssel nézi végig a jelenetet, míg egy tipikus rocker (acélbetétes, tar frizura, feszülős gatya, bőr kabát, fülében üvölt a Tankcsapda) kiveszi a szájából a rágót, és a paraszt nő hajába gyönyörűen beledolgozza, majd halkan így szól: - Na, engem se korlátoztak gyerekkoromban!
Egy nap Petike megkérdezte apukáját, hogy kaphatna-e egy mounten-bike-ot születésnapjára.Az apa így szólt: "Petikém, most vettünk fel 3 millió Ft kölcsönt a házra, sajnos nincs most pénzünk biciklire.Várj karácsonyig". Eljött a karácsony, Petike megint rákérdezett."Sajnos, még mindig sok a tartozásunk, talán majd máskor..." Három nappal később Petike nagy bőröndöt cipelve kilép a házból.Az apja megkérdezi: Miért mész el,kisfiam,nem szeretsz már minket?Tegnap, mikor elmentem a szobátok ajtaja előtt hallottam, hogy azt mondod, hogy elmész, és anya megkért, hogy várd meg, mert ő is megy. Hát, tudjátok ki marad itt ekkora tartozással!