John Howard ( Ausztrália miniszterelnöke 1995-2007 ) "A BEVÁNDORLÓKNAK KELL ALKALMAZKODNIUK, NEM A HAZAIAKNAK! Vegyék tudomásul, vagy hagyják el az országot. Elegem van abból, hogy a mi nemzetünknek kell folyton óvakodnia, nehogy bizonyos egyének vagy nemzetük megsértődjék. Kultúránk évszázadok alatt fejlődött ki, amely olyan nők és férfiak harcára, bátorságára és győzelmeire épül, akik valamennyien a békét keresték és akarták. Legtöbbünk anyanyelve angol, nem pedig más nyelv. Ezért, ha a mi társadalmunkhoz akartok tartozni, .... tanuljátok meg a nyelvünket! A legtöbb ausztrál istenhívő. Nem csupán néhány keresztény, nem a szélsőjobb, nem politikai kényszer, nem - puszta tény, hiszen nemzetünket keresztény meggyőződésű férfiak és nők alapították, és ez egyértelműen dokumentált. És ezért nem elvitatható, hogy ezt iskoláink falain kifejezésre is juttassuk. Ha Isten megbotránkoztat benneteket, akkor azt tanácsolom nektek, válasszátok hazátokul a világ valamely más táját, mert Isten a MI KULTÚRÁNKNAK alapja. El fogjuk fogadni a ti hiteteket, nem fogjuk megkérdőjelezni. Csupán annyit kívánunk, hogy a mi hitünket is fogadjátok el, és éljetek velünk harmóniában, békében és örömben. Ez itt A MI NEMZETÜNK, A MI FÖLDÜNK és a MI ÉLETVITELÜNK, és minden lehetőséget megadunk nektek, hogy javainkból részt kapjatok és velünk együtt élvezhessétek. De ha állandón panaszkodtok, sajnálatot hajhásztok, történelmi zászlónkat égetitek, hitünket becsmérlitek, keresztény értékeinket semmibe veszitek, életvitelünket elítélitek, akkor arra biztatlak benneteket, éljetek demokráciánk és társadalmunk egy további előnyével: AZZAL A JOGGAL, HOGY ELHAGYJÁTOK AZ ORSZÁGOT! Ha nálunk nem vagytok boldogok, akkor MENJETEK EL! Nem kényszerítettünk benneteket, hogy ide jöjjetek. Ti akartatok hozzánk jönni. Hát fogadjátok el azt az országot, amely titeket is elfogad." Mentől többünk olvassa és gondolja végig az ausztrál miniszterelnök érvelését, annál jobb esélyünk lesz, hogy a mi nemzetünk tagjai is újra megérezzük, hogy van gerincünk, hogy ugyanezt az igazságot kimondjuk és támogassuk.

A tanítónéni megkérdezi az iskolában a gyerekeket: -Mi az, négy lába van, barna és az erdőben él? -Medve!-kiabálják a gyerekek. -Jó a gondolat - mondja a tanító néni-, de lehetne őzike is! Ekkor Jancsika megkérdezi a tanító nénit: -Mi az, amit ha a tanító néni a szájába vesz, akkor nagy és kemény, s mikor kiveszi, kicsi és puha? A tanító néni lekever egy pofont Jancsikának, de az csak folytatja: -Jó a gondolat, de lehetne rágógumi is!

Két székely fát vág az erdőben. Azt mondja az egyik: - Te, tudod-e, mi az a vagánykodás? - Nem tudom. A székely földobja a baltát, alááll, és az utolsó pillanatban ugrik el a leeső fejsze alól. - Na látod, ez a vagánykodás. A másik székelynek megtetszik a dolog, így másnap a fiával megy ki az erdőre, gondolja megmutatja, mit tanult. - Fiam, tudod-e mi az a vagánykodás? - Nem tudom. A fickó feldobja a baltát, alááll, majd amikor el kellene ugrani megbotlik, és agyonüti a balta. A fiú egyedül megy haza. Otthon az anyja: - Apád hol van? - Még kinn vagánykodik az erdőben.