Egy kolostorban élt egy pap, akinek minden este egy apáca segített a kádban fürdeni. Egyik reggel ez a nővér találkozott a zárdafőnök anyával, és így szólt hozzá: - Tisztelendő anyám, üdvözültem! - Hogyan történt ez a nagy esemény, kedves nővér? - Tegnap este, miközben József atyának segítettem a fürdésnél, megfogta a kezemet és a lába közé tette, és azt mondta, hogy amit fogok, az a mennyország kulcsa, és ki kellene próbálni az én záramban, hogy lássuk, megnyílnak-e a paradicsom kapui és üdvözülök-e. - A vén gazember! - mondta a tisztelendő anya. - És mi történt még? - Az atya azt mondta, eleinte kicsit fájni fog, mert a mennybe vezető út nehéz és fájdalmas, de a végén nagy gyönyörben lesz részem. Hát, kipróbáltuk a zárat, és így is volt. - A vén kurafi! - kiáltott fel a tisztelendő anya. - Engem meg azzal hitegetett, hogy az Gábor arkangyal trombitája és 10 éve fújatja velem!
- Miért akar elválni a feleségétől, bácsi? - Mert megcsalt a szomszéd gazdával. - És maga még sosem csalta meg a feleségét? - Hát dehogynem. - De, hát akkor miért akar elválni, hiszen maga se jobb az asszonynál? - Úgy látom, nem ért maga engem, bíró úr! Ha én a csizmámmal belelépek a tehénszarba, csak lemosom, és ugyanolyan lesz, mint vót. De ha a tehén jön és beleszarik a csizmámba, hát azt a csizmát maga se venné fel többet!