Móricka az iskolában rajzol egy legyet a padra. Tanárnő rácsap, eltörik a keze. Behívják a szülőket. A tanár elmeséli, mi történt. Erre az apa: - Az semmi! Olyan pinát rajzolt az ajtóra, hogy még mindig szálkás a faszom.

Mikor a tanárnő összehívja a gyerekeket megszólal: - Gyerekek, én vagyok a Mikulás. Van nekem egy naaaagy piros zsákom, tele ajándékokkal. Aki egész évben jó volt, az most itt nálam kedvezményesen vásárolhat belőle.

Egy székely paraszt utazik a vonaton egy mérnök úrral. Csak ketten vannak a fülkében, hát a mérnök így szól a bácsikához: - Tud sakkozni? - Nem tudok. - Tud pókerezni? - Nem tudok. - Akkor játsszuk azt, hogy felteszünk egymásnak kérdéseket és a másik, ha nem tud válaszolni, fizet. - Jó, jó, de magának sok iskolája van, meg pénze is sokkal több, mint nekem, úgyhogy maga fizessen 100 lejt én pedig csak 10 lejt, ha nem tudok válaszolni. Gondolja a mérnök,hogy úgyis ő nyer, hát beleegyezik, sőt, hogy mutassa nagylelkűségét, engedi a bácsit kezdeni. - Akkor azt találja ki, mi az: ha feldobják vörös, majd zöld, majd lila és mikor leér, akkor sárga. Gondolkodik a mérnök, de csak nem jön rá. - Ide a százast – mondja a bácsika. Fizet a mérnök, majd kéri a bácsikát, hogy legalább mondja meg mi az. - Nem tudom én sem, tessék a 10 lej.

Mindenkinek ajánlom, gondolja meg hogyan veszi fel a kaputelefont. Én egy 20 éves tanuló vagyok az RSZKI -n (Rendőr Szakközép iskola). A barátnőm minden délután 4 órakor jön fel hozzám , és van egy hülye szokásom. Úgy veszem fel neki a telefont hogy : Jó napot kívánok hetedik kerületi rendőr főkapitányság. Sokan nem tudják de aki rendőr tanuló oda várható a tanulási évek alatt egy család látogatás a rendőrség kötelékéből hogy felmérjék a tanuló családi környezetét. Egyik nap esett meg velem, negyed négy volt, szól a kapucsengő. Már vártam a barátnőmet, veszem is fel büszkén a kaputelefont: - Jó napot kívánok hetedik kerületi rendőr főkapitányság. Bele szól egy meglepett hivatalos hang: - Jó napot kívánok........mi is.

A darázs, mint analógia Ma hazafelé tartottam az iskolából, és a buszon olvasgattam. A busz hátuljában ültem, ahol csak egy cigány család ült mellettem. Apuka, kb. 2 méter magas, anyuka nagydarab testes cigány asszony, és egy nagyjából 10 éves gyerek. Megáll a busz, kinyílnak az ajtók, és leszállnak a szülők, a cigánygyerek pedig odalép hozzám, és megkérdezi mit olvasok. Nocsak, ez nem cigit kér, nem aprót, nem kötekedik, csak kíváncsi mit olvasok ! Elmosolyodtam és kedvesen válaszoltam neki, megmutatva a könyvet. Erre elindul az ajtó felé, és megragadja a könyvet. De nem járt sikerrel, mert erősebben fogtam, úgyhogy kicsúszott a kezéből. Erre visszafordul, és egy hatalmasat köp felém, majd azt kiáltja: -DÖGÖLJ MEG! KURVA ANYÁD! És leugrik a buszról. Az utasok meglepetten néznek felém, én pedig csak halkan megjegyzem: cigány kultúra. Ez egy órája történt nagyjából. Azóta elgondolkoztam, hogy mi lett volna, ha nem vagyok ilyen békés. A szerencséje egyrészt az volt a gyereknek, hogy nem sikerült ellopnia a könyvet, és hogy nem sikerült leköpnie. Mert akkor lehet, hogy véletlen úgy pofán verem hogy szilánkosra törik a kis arca. A másik szerencséje, hogy rettentő békés ember vagyok, kisgyerekeket meg főleg nem szoktam bántani. Engem így neveltek. Nem úgy, hogy lopjak és köpjem le a többi embert. Mielőtt valaki megkérdezné, nem, nem vagyok sem kopasz, sem bomberdzsekis, és nem is a "Hogyan verjünk cigányokat?" c. könyvet olvastam. Tehát semmi oka nem volt rá a gyereknek hogy így viselkedjen. Ebből az következik, hogy őt így nevelték, nála ez természetes. Újból megállapítottam, hogy aki ma Magyarországon utálja a cigányokat, az nem rasszista, csak tapasztalt. Kezd egyre jobban dühíteni, hogy nap mint nap ilyen történeteket hallok, és közben a médiából az harsog hogy szegény cigányokat elkülönítik, nem járhatnak egy iskolába a magyar gyerekekkel, kiközösítik őket. Na vajon miért? Persze a bőrszínük miatt. Logikus. Én nem azért utálom a darazsakat, mert fekete-sárgák, hanem azért, mert állandóan rám szállnak, belemásznak a kajámba, ha pedig megpróbálom elhessegetni őket, megcsípnek..."

John Howard ( Ausztrália miniszterelnöke 1995-2007 ) "A BEVÁNDORLÓKNAK KELL ALKALMAZKODNIUK, NEM A HAZAIAKNAK! Vegyék tudomásul, vagy hagyják el az országot. Elegem van abból, hogy a mi nemzetünknek kell folyton óvakodnia, nehogy bizonyos egyének vagy nemzetük megsértődjék. Kultúránk évszázadok alatt fejlődött ki, amely olyan nők és férfiak harcára, bátorságára és győzelmeire épül, akik valamennyien a békét keresték és akarták. Legtöbbünk anyanyelve angol, nem pedig más nyelv. Ezért, ha a mi társadalmunkhoz akartok tartozni, .... tanuljátok meg a nyelvünket! A legtöbb ausztrál istenhívő. Nem csupán néhány keresztény, nem a szélsőjobb, nem politikai kényszer, nem - puszta tény, hiszen nemzetünket keresztény meggyőződésű férfiak és nők alapították, és ez egyértelműen dokumentált. És ezért nem elvitatható, hogy ezt iskoláink falain kifejezésre is juttassuk. Ha Isten megbotránkoztat benneteket, akkor azt tanácsolom nektek, válasszátok hazátokul a világ valamely más táját, mert Isten a MI KULTÚRÁNKNAK alapja. El fogjuk fogadni a ti hiteteket, nem fogjuk megkérdőjelezni. Csupán annyit kívánunk, hogy a mi hitünket is fogadjátok el, és éljetek velünk harmóniában, békében és örömben. Ez itt A MI NEMZETÜNK, A MI FÖLDÜNK és a MI ÉLETVITELÜNK, és minden lehetőséget megadunk nektek, hogy javainkból részt kapjatok és velünk együtt élvezhessétek. De ha állandón panaszkodtok, sajnálatot hajhásztok, történelmi zászlónkat égetitek, hitünket becsmérlitek, keresztény értékeinket semmibe veszitek, életvitelünket elítélitek, akkor arra biztatlak benneteket, éljetek demokráciánk és társadalmunk egy további előnyével: AZZAL A JOGGAL, HOGY ELHAGYJÁTOK AZ ORSZÁGOT! Ha nálunk nem vagytok boldogok, akkor MENJETEK EL! Nem kényszerítettünk benneteket, hogy ide jöjjetek. Ti akartatok hozzánk jönni. Hát fogadjátok el azt az országot, amely titeket is elfogad." Mentől többünk olvassa és gondolja végig az ausztrál miniszterelnök érvelését, annál jobb esélyünk lesz, hogy a mi nemzetünk tagjai is újra megérezzük, hogy van gerincünk, hogy ugyanezt az igazságot kimondjuk és támogassuk.

Azért írok ilyen lassan, mert tudom, hogy nem tudsz gyorsan olvasni. Tudod eladtuk a házat, ahol laktunk mikor még együtt voltunk. Apád azt olvasta az újságban, hogy a legtöbb baleset a lakóhelyhez 10 km-re következik be, ezt elkerülendő: elköltöztünk. Sajnos nem tudom elküldeni neked az új címünket, mert az előző lakó magával vitte a házszámot az új házukhoz, hogy legalább nekik ne kelljen címet változtatniuk. Hanem itt már van mosógép is. Az első nap négy inget raktam bele, meghúztam a láncot – azóta sem láttam őket. Csak kétszer esett az eső a héten, egyszer 3 napig, és másodszor 4 napon át. Mari nénéd azt mondta, hogy az a kabát, amit kértél, hogy küldjük utánad, túl súlyos lenne a postán feladni azokkal a nehéz gombokkal rajta. Így levágtuk őket, és a kabát zsebébe tettük. Megkaptuk a számlát a halottas háztól is. Azt írják kisérőleg, hogyha nem fizetjük ki az utolsó részletet, nagyanyád fel fog támadni. Nővéredről annyit, hogy babája született ma reggel. Azt nem tudom, hogy fiú vagy lány, így azt sem tudjuk, hogy Te most nagybácsi vagy nagynéni lettél. Az öreg Józsi belezuhant a nyitott pálinkás hordóba. Néhányan ki akarták húzni, de olyan veszettül védekezett, hogy végül belefulladt. Úgy döntöttünk, hogy földi maradványait elégettetjük. 4 napig égett. Három régi iskolatársad egy nyitott teherautón utazott a szomszéd faluba. Útközben belezuhantak egy hídról a folyóba. Ketten a csomagtérben voltak, és aki vezetett, az lehúzta az ablakot és kiúszott. A másik kettő belefulladt, mert nem tudták lehajtani a hátsó oldalt. Sok más újság nincs. Semmi sem történt mostanában. Sok szeretettel : Anyád Ui.: Pénzt is akartam küldeni, de már lenyálaztam a borítékot.

A fényképeken a Bács-Kiskun Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet látható, Kecskeméten. Elnézést kérek a poszt tartalmáért azoktól a középiskolás, főiskolás vagy egyetemista kollégista olvasóktól, akik nagyságrendekkel sanyarúbb körülmények között laknak valamelyik volt munkásszállóból átvedlett kollégiumban. Ez van srácok ...

A gyerekek azt a feladatot kapják az iskolában, hogy egy olyan mondatot mondjanak, amelyben egyszerre szerepel a béka és a hajó szó. Béluska: - A béka ráugrott a hajó fedélzetére! Gizike: - A béka és a hajó egymás mellett úszott a Balatonban! Gazsika: - Békapod te a fászomat hajó, ha nem jó!