Már régóta tervezgetem,hogy randira hívok egy lányt,de soha nem volt elég bátorságom. Végül is egy nap összeszedtem minden bátorságomat,és beszéltem a lánnyal. Ő nem ellenezte a dolgot , és megbeszéltünk egy szombat esti vacsorát. Péntek este a a haverjaimmal elmentünk megünnepelni a dolgot . Túlzásba vittük az alkoholfogyasztást, de nagyon. Szombaton nagyon rosszul voltam, húszpercenként szaladgáltam a klotyóra hányni vagy fosni. Néhány órával később a hányást már töröltem programból, de a rendszeres WC látogatást még nem. A randit ennek ellenére nem akartam lemondani ,mert féltem ,hogy nem lenne bátorságom még egyszer elhívni a lányt. Így hát találkoztunk az állomáson és bevonatoztunk a városba. Az étteremben már az előétel közben bocsánatot kértem és elviharzottam WC-re. Ezután az előételt már megszakítás nélkül tudtam folytatni, de a következő fogás közben ismét el kellett mennem. A desszert alatt ismét késztetést éreztem , de nem akarta nevetségessé tenni magát az állandó WC-re rohangálással, így inkább visszatartottam. A dolog pár perc múlva elmúlt , ám ekkor így éreztem, hogy némi gáznemű anyag készülne távozni belőlem. Úgy döntöttem, hogy szép óvatosan kiengedem ott az asztalnál. Szerencsétlenségemre a gázzal együtt némi meglepetés is érkezett. -Na, most szarban vagyok - gondoltam (és éreztem is). Ahelyett, hogy kiszaladtam volna a WC-re, inkább megkapaszkodtam a székben és egy kicsit megemelkedtem,hogy minél kevésbé nehezedjek rá az ,,ajándékra''. Ezt a jóga-pózt fenntartottam a desszert végéig, és közben erősen gondolkodtam , mit tehetnék, mielőtt érdekes illatot kezdene árasztani, illetve a nadrág kívülről is is megmutatná, hogy mi rejtőzik benne. Igen gyorsan fizettem,és távoztunk az étteremből. Az állomás felé úgy mentem mint egy cowboy a lány szórakoztatására. Az állomás felé menet egy bolt mellett haladtunk el amikor életmentő ötletem támadt. -Nem lenne gond, ha beugranék megvenni a mellényt amit már egy hete kinéztem magamnak? - kérdeztem. -Rendben, legalább én is körülnézek egy kicsit - mondta. Szerencsére a férfiosztály balra, a női pedig jobbra volt. Így hát szétváltunk. Felkaptam az első mellényt amit megláttam és kerestem egy nadrágot ami leginkább hasonlít az enyémhez,hogy ne vegye észre a csalást. Gyors odamentem a kasszához és odasúgtam a árusnak: -csak a nadrágot! - közben végig a lányt figyeltem nem-e látta a trükköt. Fizettem, és a lánnyal együtt mentünk ki az állomásra. Felszálltunk a vonatra ,és találtam két szabad széket egy kocsi közepén. Leültettem a lányt és azonnal siettem a WC-re. Amikor odaértem,azonnal levettem a nadrágom össze tekertem és úgy ahogy volt kidobtam az ablakon. -Ezt is megoldottam - gondoltam magamban és elmosolyodtam. Ekkor belenézek a szatyorba,hogy kivegyem az új nadrágot, és akkor látom,hogy csak a mellény van benne!!! Kedves Napiszar olvasók képzeljék magukat az én helyembe!!!

Én tanulok, Te tanulsz, ő lóg, Én vizsgázom, Te vizsgázol, ő nem buktatható, Én dolgozom, Te dolgozol, ő hátrányos, Én spórolok, Te spórolsz, ő segélyt kér, Én építek, Te építesz, ő igényel (és kap is), Én gyereket szülök, Te gyereket nemzel (annyit,amennyit..el tudunk tartani), ő Világra potyogtatja tucatjával, és eltartatja velünk.... Én nevelem a gyerekemet, Te neveled a gyerekedet, ő megveri a gyerekeinket, Én megvásárolom, Te megvásárolod, ő kirabol, Én kertészkedem, Te kertészkedsz, ő ellopja, Én állatot tenyésztek, Te állatot tenyésztesz, ő elhajtja, Én továbbképzem magam, Te továbbképzed magad, ő segélyt kap, Én adót fizetek, Te adót fizetsz, ő visszaigényel, Én nyugdíjjárulékot fizetek, Te nyugdíjjárulékot fizetsz, ő méltányossági nyugdíjat kap Én korán meghalok, Te korán meghalsz, ő a társadalom áldozata .....

1. Egy kis budapesti szórakozóhelyen három ukrán prosti dolgozik. Ha egy menet (egy óra) ára 10.000 Ft, amiből a tulajdonos 8.000 Ft-ot leakaszt, akkor mennyit kell a lányoknak dolgozniuk, hogy a tulajdonos befizethessen egy thaiföldi luxusüdülésre, ami 486 000 Ft-ba kerül? 2. Ha egy kutya átlagosan naponta 58 gramm kutyagumit nyom ki magából, és a fővárosban 138.500 kutyát tartanak, akkor az egy évi "termés" elszállításához hány darab 9 tonna teherbírású Kamaz teherautó lenne szükséges? 3. Gazsinak van egy lefűrészelt csövű vadászpuskája négy tölténnyel. Egy töltényben 88 db, egyenként 0,5 g tömegű sörét található. Ha minden lövés során 44 sörét célt téveszt, akkor mi a találati százalék, és mennyivel nő Gazsi osztálytársának a tömege a sörétektől? 4. Olegnek 19 gramm "uncut"-kokainja van, aminek az ára az utcán 13.000 Ft/g. Ebből elad 3 g-ot Abdulnak, 4 g-ot pedig Szaszának. Mi a maradék cucc napi értéke, ha Oleg maga nem sokat tol belőle, hanem tovább dílerkedik a koksszal a napi áron? Mennyit keres Oleg össz-vissz a kokszon, amit eredetileg a faterja fenekében csempésztek be az országba? 5. A bőripari kézműves Ibrahim (32 éves) egy hónap alatt 8 db hetedikes kiscsajt szedett fel a Westendben. Hány hónapig kell a bevándorlási hivatalnak Ibrahim papírjait tologatnia, hogy a hetedik évfolyam összes (69 db.) cicusát egzotikus nemi betegségekkel láthassa el?

Pénz. Életelmünkké vált. Szinte elengedhetetlen, ahhoz , hogy ma boldogulni tudjunk. Mégis számtalanszor felmerült a már klasszikusnak számító kérdés : A pénz boldogít, illetve ennek tagadó párja, a pénz nem boldogít. Megoszlanak a vélemények... A szegényebb réteg-gondolok itt az igazán szegényekre, azokra , akik nyomorognak- gondolhatják úgy, hogy, akkor boldog az ember, ha nem kell törnie a fejét azon, hogy éppen miből vesz ennivalót a gyereknek, vagy miből fizeti a csekkeket. Ez egy megközelítés a boldogsághoz...De kérdezem én, ez valóban boldogság? Az alapvető kényelem, és a boldoság között van e akármiylen összefüggés? Lehet, nézőpont kérdése. Sissi királynénk mondta a következőt: "Meg van mindenem, és még sincsen semmim". Azt hiszem ez a sor magáért beszél. Sissi e mondat alapján azon emberek közé tartozott, akik szerint a pénz nem minden, és nem is boldogít. Arany kalitkának nevezte az életét. Mégis vannak olyanok, akik összemossák a boldogságot a pénzzel. Van egy másik szó, ami hasonlít a boldogságra és ez a BOLDOGULÁS. Természetesen jelen esetben nem az igekötős megboldogultra kell gondolni. Hasonló a két szó, de vajon egyet jelent e boldognak lenni, illetve boldogulni...Szerintem nem! Talán ok-okozati összefüggést lehet találni, a sikeres boldogulás következménye lenne a boldogság? Hiszen ha kifizettem a csekket-boldogultam a dologgal-, örülni fogok. De vajon boldog leszek e ettől, vagy pedig továbbra is fájni fog a fejem. . .vagy egy újabb érzés kerít hatalmába, a pénzsóvárság, és a pénzhajhászat, amit messze menőkig elítélek. Idéznék egy dalból, amit az 1940-es években játszottak: " Az egyik ember gazdag, az övé minden kincs. Van palotája, arany szobája, csak boldogsága nincs. a másik ember boldog, az övé minden dal, vidám és lelkes, nagyon szerelmes, és közben éhen hal. . ." Azt hiszem ebben a pár sorban benne van az alapvető örök igazság. A pénz nem boldogít, viszont nélkülözhetetlen a boldoguláshoz. Pénz nélkül is lehet boldognak lenni, sőt! Csak egy kicsit ki kell nyitunk a szemünket, és örülni a mának, annak, ha süt a nap, lehet örülni annak ha esik az eső... Keresse mindenki a maga, egyszerű, tiszta és őszinte boldogságát. . .