Az önéletrajzából idézünk : 1985-ban születtem, kedden, Kórházban. Születésemkor apám álmos, az orvos részeg volt, így mindketten végigaludták a jeles pillanatot. Szüleim egyszerű, kétkezű emberek! Édesapám édesanyám férje, édesanyám édesapám felesége. Mindketten házasok. Csodagyereknek tartottak. Már másfél évesen el tudtam számolni háromig. Valószínű, hogy ebben a szülői gondoskodás is komoly szerepet játszott. ("Azonnal fejezd be! Háromig számolok!") A lakótelepi gyerekek teljesen átlagos életét éltem: foci a grundon, polgárpukkasztás és titkos bunkerek kiépítése a homokozó közepén. Homokozóbeli pajtásaimtól az iskolakötelesség választott el. Kommunikatív alkatnak tartom magam. Angolul, németül nem beszélek, de egy gyorstalpaló tanfolyam elvégzésére bármikor vállalkozom. Általános iskolában tanították a német nyelv rejtelmeit (több, de inkább kevesebb sikerrel). Nem voltam a Nyelvtanárnő kedvence, órán is mindig háttal kellett ülnöm a padban...Aztán, hogy teljes legyen a káosz a fejemben átraktak egy angol csoportba, ezt a traumát a mai napig nem sikerült kihevernem. A középiskolás évek nagy hatással voltak rám. Először a sör hatott rám, aztán a röviditalok, végül már a lelkifröccs sem. Az "akasztott" emberen kívül rengeteg szakmában kipróbálhattam magam... Egyszer műtőssegédként is tevékenykedtem, szőrtüsző gyulladásom volt, helyi érzéstelenítés után ébren követhettem a beavatkozást,és én adhattam oda az operáló orvosnak a szikét. Egyéb eredményeim: - 2. helyezés az sörivó/palacsintaevő versenyen - alacsony vércukorszint -elfogadható vérnyomás - néhány jó barát vezetői tapasztalat:egy online videójátékban harcoló klánok parancsnoka voltam. Bármilyen munka érdekel amibe kipróbálhatom magam, leendő munkaadómhoz hűséges leszek, ezt alátámaszthatom a 3 éves t-mobil előfizetésemmel is! Szívesen csatlakoznék gipszkartonos csapatba.
Egy pasi afrikai körutazásból hazatérve nagyon rosszul érzi magát. Elmegy az orvoshoz, aki javasol neki egy alapos kivizsgálást. Befektetik a kórházba, egy elkülönített szobába, és elvégzik a vizsgálatokat. A betegágy mellett csörög a telefon, a férfi felveszi: - Az orvosa vagyok, sajnos rossz híreim vannak. Egy ritka afrikai vírussal fertőződött meg, ami ragályos, és sajnos, halálos is. - Úristen! Nem lehet tenni valamit, doktor úr? - kérdezi kétségbeesve a beteg. - Nézze, adhatunk önnek palacsintát vagy pizzát. - És az segít? - Sajnos nem, de ezeket be tudjuk bedugni az ajtó alatt.
Fülzsíros kenyér Hüvelygomba Nőgyógyászné módra Konyhai falvédő füstölve Tokkhal vonóval Tüdőskolbász (asztmásoknak) Hortobágyi húsos palacsinta, nyereg alatt puhítva Drótkerítésen átpasszírozott őzike sóhajtás Hirtelen kirántott, üres asztalfiók Frissen facsart lócitromlé
A Szovjetunióban haldoklik nagyanyó. A nagyapó végigjárja az orvosokat, van-e valami remény. Végül egy alternatív doktor azt mondja neki: - Egy módon segíthet az asszonynak, ha teljesíti férji kötelezettségét. Mire az öreg: - Nagyon öreg vagyok én már, kezem között halt meg Lenin elvtárs, hogy tehetnék én ilyet..? De az orvos csak győzködik, hogy nincs más lehetőség. Nagyapó hát összeszedte minden erejét és teljesített. Reggel ébredezik, hát nincs mellette az ágyban az asszony: ott sürög-forog a konyhában, palacsintát sütöget, kacag és dalol. Nagyapó elkeseredetten verte a falba a fejét: - Milyen hülye vagyok én! Megmenthettem volna Lenin elvtársat is!!!