Egy idős ember egyedül élt. Fel akarta ásni a paradicsomos kertjét, hogy elültesse a paradicsomokat, de túl nehéz munkának bizonyult számára. Az egyetlen fia Bubba, aki segíteni szokott neki, börtönben ült. Az öregember leült és megírta neki problémáját. “Kedves Bubba, sajnos elég rosszul érzem magam, mert úgy néz ki nem tudom felásni a paradicsomos kertem ez évben. Már öregszem és túl nehéz munka már ez számomra. Bárcsak itt lennél, tudom, hogy nem lenne ez probléma, mert megcsinálnád helyettem. Csókol: Apád.” Pár nappal később levelet kapott a fiától: “Kedves Apa ! Nehogy felásd a kertet, oda rejtettem a hullákat! Bubba” A következő nap reggelén egy csapat FBI ügynök jelent meg a helyszínen és feltúrták az egész kertet. Mivel nem találtak semmit, bocsánatot kértek az öregtől és elmentek. Az öreg még aznap kapott egy újabb levelet a fiától: “Kedves Apa ! A jelenlegi helyzetben ennyit tudtam segíteni. Menj, és ültesd el a paradicsomokat. Bubba.”
Kedves Napiszar.hu ! Reggel ez látvány fogadott a villamoson, rögtön a Mirigy féle mizu jutott eszembe : Ha a gatyám valag alá csusszan, ez mostanában így van, a seggdekoltázs villan...
Miért rúgtam ki a titkárnőmet? Két hete volt a 45. születésnapom. Egyébként sem éreztem magam valami fényesen. Lementem reggelizni. A feleségem azt sem mondta: Jó reggelt, nem hogy Isten éltessen... A gyerekek sem mondtak semmit, teljesen hidegen hagytam őket. Úton az irodába már teljesen levert voltam. Bementem az ajtón, és Mari, a titkárnőm felállt, és így szólt: Isten éltesse sokáig, főnök! Na, ettől egy kicsit mindjárt jobban lettem. Legalább egyvalaki nem felejtett el! Délig dolgoztam. Pontban 12-kor Mari bekopogott az ajtómon, és azt mondta: - Főnök, ma van a születésnapja. Menjünk el ebédelni, csak mi ketten! Nem a szokásos kis étterembe mentünk, hanem egy hangulatos falusi lokálba, hogy egy kicsit magunk lehessünk. Ittunk két Martinit és elégedettek voltunk a kiváló ételekkel. A visszaúton Mari azt mondta: - Tudja, olyan szép ez a mai nap, és ma születésnapja van. Ne menjünk vissza az irodába! Menjünk fel hozzám és igyuk meg ott a délutáni kávét! Így felmentünk a lakására, és kávé helyett megittunk még két Martinit, és kényelmesen elszívtunk egy-egy cigarettát. Egy idő után Mari így szólt: - Ha Önt nem zavarja, felveszek valami kényelmesebbet. Csak beszaladok a hálóba, azonnal itt vagyok... Helyeseltem a tervet. Naná...!!! Néhány perc múlva valóban jött is. A kezében egy születésnapi torta volt, és őt követték...: a feleségem, a gyerekeim, és a közelebbi munkatársaink, és a Happy Birthday-t énekelték. Én meg ott ültem a heverőn, és ... a zoknimon és az álló farkamon kívül semmi nem volt rajtam.
A Szovjetunióban haldoklik nagyanyó. A nagyapó végigjárja az orvosokat, van-e valami remény. Végül egy alternatív doktor azt mondja neki: - Egy módon segíthet az asszonynak, ha teljesíti férji kötelezettségét. Mire az öreg: - Nagyon öreg vagyok én már, kezem között halt meg Lenin elvtárs, hogy tehetnék én ilyet..? De az orvos csak győzködik, hogy nincs más lehetőség. Nagyapó hát összeszedte minden erejét és teljesített. Reggel ébredezik, hát nincs mellette az ágyban az asszony: ott sürög-forog a konyhában, palacsintát sütöget, kacag és dalol. Nagyapó elkeseredetten verte a falba a fejét: - Milyen hülye vagyok én! Megmenthettem volna Lenin elvtársat is!!!
"Sziasztok! Ezeket a képeket ma reggel csináltam. És ne nyíljon ki az ember zsebében a bicska. Egyébként egy gigoló és egy szőke plázacica szállt ki belőle. Gondolom nagyon megterhelte volna a pénztárcájukat, ha fizetnek a parkolásért. De az is lehet, hogy a srác belerokkant a sok munkába, amíg egy ilyen autóra összegyűjtötte..."
A férj éjjel álmában azt mondja, hogy Claudia, Claudia. A feleség reggel felelősségre vonja, hogy kinek a nevét mondogatta álmában? - Csak a ló neve, akit megtettem az ügetőn – mondja a férj. Másnap délután a férj későn jön haza, a felesége pedig hidegen fogadja. - Mi van drágám, miért vagy ilyen kimért? - Á semmi, csak telefonált a lovad – mondja a feleség.
