Csokis shake: 300 Ft Vaníliás shake: 300 Ft Dicsértesshake: 200 Ft
Akik 1990 előtt születtek, azok valódi hősök, olyasféle igazi hollywood-i mindent túlélő fenegyerekek. De tényleg! Gondolj csak bele, akik 1990 előtt születtek, azaz MI, kész csoda, hogy életben maradtunk. Nekünk még nem volt gyerekülésünk az autóban, a gyógyszeres és vegyszeres üvegek könnyedén nyithatóak voltak, nem volt semmi furfangos védelemmel ellátva, de még a fiókok és ajtók sem voltak felszerelve biztonsági nyitóval. És mikor bicajozni mentünk, nemhogy könyökvédőnk és sisakunk nem volt, de még rendes biciklink sem. Mi még csapból ittuk a vizet, és azt se tudtuk, mit jelent pontosan az ásványvíz. Mi nem nagyon unatkoztunk, ha tehettük kimentünk játszani. Egész nap kint voltunk, a szüleink pedig csak sejtették, hogy élünk és megvagyunk, hiszen még Matáv telefon se nagyon volt, nemhogy mobil. Pláne nekünk, gyerekeknek! Nyáron a derékig érő fűben és közeli kiserdőkben játszottunk, mégsem lettünk kiütésesek és nem tört ránk allergiás roham. Ha elestünk, megsérültünk, eltört valamelyik végtagunk, vagy csak simán betört a fejünk, senkit nem pereltek be ezért. Egyszerűen mi voltunk a hibásak.Ez így működött és a szüleink nem nagyon szóltak bele ebbe sem. Étkezési szokásaink Schobert Norbi mércéjével mérve nap mint nap tartalmazták a halálos dózis többszörösét, de még egy MC-Donalds-on edződött átlagos amerikai elhízott kisgyerek is helyből nyomna egy hátra szaltót attól, amit mi leküldtünk kaja címszóval. Gondoljunk csak az iskolai menzára.És mégis itt vagyunk. A kakaóban nem volt A, B, C és E vitamin, viszont Bedeko-nak hívták és már ez is elég volt a boldogságunkhoz. Szobi szörpöt ittunk, ami hírből sem ismerte az édesítőszert, viszont tömény cukorból készült. A limonádét még magunknak kevertük, és mosatlanul ettük a fáról a gyakran éretlen gyümölcsöt. Voltak barátaink! Olyanok, akikkel találkoztunk kint az utcán, a focipályán vagy a pingpong asztaloknál, vagy ha mégse, akkor egyszerűen becsengettünk hozzájuk és beengedtek minket. Nem kellett megkérdezni a szülőket. Sem a miénket, sem az övéket! Nem vittek és nem hoztak a szülők autóval... Mégis itt vagyunk. Nyakunkban lógott a lakáskulcs, mikor játszani mentünk, és nem ritkán fadarabokkal, botokkal harcoltunk, labdával dobáltuk egymást, mégis itt vagyunk. Nem ütöttük ki egymás szemét, a többi seb pedig begyógyult. Focizni is csak az állhatott be, aki tudott. Akkor még volt egy íratlan szabály, amit ma nehezen értünk már meg mi is: azt csináld, amihez értesz. Aki pedig nem értett a focihoz, pláne nem tudta rendesen kirúgni az ellenfél bokáját, az csak csalódottan nézhette a játékot a rácson túlról, vagy odébb állhatott, és más játékot, más játszótársakat kereshetett magának. A szerelmet nem brazil sorozatokból tanultuk, csak egyszerűen megéltük. Boldogan szaladtunk végig az utcán az első csók után, úgy, mintha már sohasem akarnánk megállni. Ha egy tanár nyakon vágott, nem szúrtuk le egy késsel, nem pereltük be és nem sírtunk otthon a szülőknek. Sőt! Ha lehetett, el se mondtuk. Ismertük a törvényt és ha vétkeztünk, szüleink nem álltak mellénk. Megtanítottak úgy élni, hogy tudjuk, mit jelent a KÖTELESSÉG, a BŰNTUDAT, a JÓÉRZÉS, a FELELŐSSÉG. Ismertük ezeknek a szavaknak a MÉLYSÉGÉT. Ezek voltunk mi. Hősei egy eltűnt kornak, amelyen a mostani fiatalok értetlenül mosolyognak.
1. Mielőtt megveszel, kérlek vedd figyelembe, hogy 12-15 évig is elélhetek. Bármilyen elválás tőled nagyon fájdalmas lesz számomra! 2. Adj időt arra, hogy megértsem mit szeretnél! 3. Bízz bennem - ez fontos ahhoz, hogy jól érezzem magam. 4. Ne légy rám sokáig mérges, és ne büntess azzal hogy bezársz valahova.Neked meg van a saját munkád, a saját környezeted és barátaid. Nekem csak te vagy! 5. Beszélj hozzám, még ha nem is értem beszéded, szeretem hallani a hangod, a szavaidat. 6. Vedd figyelembe, hogy akárhogy is bánsz velem, én soha nem fogom elfelejteni. 7. Ne üss meg!Tudok harapni, s így könnyedén megsérthetem a kezed, de én nem ezt választom! 8. Mielőtt megszidsz a lustaságom s makacsságom miatt, gondold át, miért lehetek ilyen.Lehet, hogy nem helyes eledellel etetsz, túl sokat voltam a napon, vagy már öregszem, s a szívem gyenge! 9. Gondoskodj rólam akkor is, ha már idősebb vagyok.Egyszer te is megöregszel! 10. Légy velem a nehéz pillanatokban is. Ne mondd, hogy "nem bírom látni", "jobb ha akkor történik, mikor én nem vagyok itt".
320 felett észre sem veszed, és eléred a valóságot, 320 felett átértékeled, magadban a világot. 320 felett senki nincs veled, közelbe kerül a távol, 320 felett valóság lehet, a borítékolt bukásból...
"Nem értem, ha a gazdi idejön, mindjárt itt vannak a madarak is, én meg már itt kuporgok órák óta, majdnem elalszom, és nem jönnek! Pedig ennek egy macskaetetőnek kell lenni, mert mindig tele szokott lenni madarakkal!"
Régebben az embereket a szerint értékelték, hogy milyen diplomával rendelkeztek. De mi a helyzet ma? "YALE EGYETEMI BESZÉD : Kérem nézzenek jól maguk körül. Nézzék meg a baljukon ülő évfolyamtársukat. Most nézzék meg a jobbjukon ülő évfolyamtársukat. Most gondolkodjanak el a következőn: 5 év múlva, 10 év múlva, még 30 év múlva is,nagy az esély arra, hogy a baljukon ülő személy vesztes lesz.Viszont a jobbjukon ülő személy az is vesztes lesz. És maguk, ott középen? Mire számíthatnak? Vesztesek lesznek. Vesztes Cum Laude. Ha előre tekintek, nem látok fényes jövőt, nem látok ezernyi kiemelkedő ipari vezetőt. Most fel vannak zaklatva. Ez természetes. Mégis, hogy jövök én, Larry Ellison, aki kibukott az egyetemről ahhoz, hogy ilyen módon ítélkezzem a nemzet egyik legnagyobb presztízsű egyetem végzősei előtt? Megmondom. Mert én, Lawrence Ellison, a bolygó 2. leggazdagabb embere, kibuktam az egyetemről, és maguk nem. Mert Bill Gates, a bolygó leggazdagabb embere kibukott az egyetemről és maguk nem. Mert Paul Allen, a harmadik leggazdagabb ember, kibukott az egyetemről, és maguk nem. És azért mert Michael Dell, aki jelenleg a kilencedik helyen áll, is kibukott. Most azon méláznak, hogy van-e még remény? Nincs. Maguk már végeztek. Túl sokat abszorbáltak. Már beépített sisakot viselnek. Most azokhoz szólok akik még nem végeztek: ezt nem tudom eléggé hangsúlyozni. Pakoljanak össze! Menjenek el! Ne jöjjenek vissza! Valósítsák meg álmaikat! ! ! Mert bizton mondhatom, hogy az a beépített sisak úgy fogja lehúzni magukat, mint most ezek a biztonsági őrök engem....."
"Mostanában folyamatosan tele van a TV, a rádió és az összes média azzal, hogy a hitelminősítők leminősítették drága egyetlen kis országunkat és így a bóvli kategóriába kerültünk. Nos, mivel mi ettől függetlenül itt élünk, úgy döntöttünk, hogy akkor is szeretjük Magyarországot! Ez az óra azoknak készült, akik tudatosan alkalmazkodnak a megváltozott körülményekhez, azonosulni tudnak a jelenlegi helyzettel és fel is vállalják azt! Ez a karóra igazi bóvli, a magyar címeres számlappal rendelkező (valószínűleg pontatlan) szerkezet dobozán "Made in China" felirat büszkén tudatja velünk a származási helyet, ami egyben egyébként a megszokott kínai gagyi minőségre is utal. A nemzeti színű műbőr szíjon "I LOVE HUNGARY" felirat hirdeti mindenkinek, hogy hazánkban történhet bármi, mi kitartunk és szívünkből szeretjük azt!
A kisgyerek kérdi az apját: - Apu, én hogyan jöttem a világra? Az apa belekezd: - Az úgy volt, hogy anyád és én egy chat szobában ismerkedtünk meg. Ezután találkoztunk egy internet kávézó mosdójában, ahol feltöltést kezdeményeztem anyád szerverére. Utána vettük észre, hogy anyád nem használt tűzfalat, így megtörtént a baj: 9 hónap múlva letöltődött a vírus. Hát ez vagy te.