Társkeresés felsőfokon, 15 percben. Szóval az történt, hogy váltottam pár sort egy viszonylag értelmes és viszonylag emberszabású sráccal és megbeszéltük, hogy akkor tegnap beülünk valahova kávézni. Sminkeltem egy laza 83 és fél percig, séró belő, előnyös kínai ruha felölt, parfüm meg minden, mégse nézzek ki úgy, mint egy homlessz mamut, elindultam a "randira". Megfogadtam, hogy nem eszem meg reggelire a tagot, nem nyomom le dumában, nem beszélek csúnyán, nem leszek barom, szépen, intellektuálisan elbeszélgetek vele Hegel esztétikájáról és hazajövök. Csávó áll a Moszkván, cigizik, köp egy hegyeset a telefonfülkék irányába, nálam is szakadtabb cuccokban van, virág sincs a kezében, szóval igen alacsony pontszámot kapott első ránézésre, de nem akartam ilyen hamar lemosni a sminket, gondoltam oké, kap pár percet varázslatos személyemből. Odalibbenek, egész helyes a búrája, rám mosolyog és BAZMEG HIÁNYZIK AZ ELSŐ 2 FOGA... Azt hittem beszarok ott helyben! Namármost nekem elég rendesen látszik minden a pofámon ezt ő is észrevette, gyorsan neki is állt mentegetőzni, hogy válogatottban hokizik-mondja ezt pöszén mert NINCS FOGA!-és hogy 2 napja kiverték a protkóját de már készül az új, jövő hétre meglesz. Gondoltam, jó, hát csókolózni amúgy sem csókolóztunk volna... Beültünk valami kávézóba, mondta, hogy ő egy online újságnál van a sport rovatnál-itt éreztem, hogy túl sok közös pont azért nem lesz köztünk- és hogy Csepelen lakik-szinte a szomszédban van, csak 2 óra tömegközlekedéssel. Szóval rendelt egy kapucsínót meg valami tósztot, sütit, sört, én meg gyömbért-semmi kaja, semmi pacal, csak szerényen, csajosan!-, közben csak beszélt, beszélt, hogy 4 éves korában kivették a fél gyomrát mert beteg volt, aztán 27 évesen volt egy motorbalesete és beültettek a lábszárába valami fémet, hogy múlt héten megemelt valamit és lágyéksérve van és amúgy kő kemény a bal heréje és tőzegáfonya teát iszik rá hátha elmúlik, ergó csak hallgattam, aztán felemelkedett a székről és akkorát fingott, hogy odanézett még a pultos is. Én meg csak ültem és nem akartam elhinni, hogy ilyen létezik. Hirtelen azt hittem, ez valami elbaszott amcsi vígjáték vagy a kész átverés só! De nem jött a Jáksó a pezsgővel... Sűrű elnézést kért, de hát neki most valami gombás bélfertőzése van, ne haragudjak, azt mondta az orvos, hogy ne tartsa bent a gázokat semmiképp, amúgy egész nap hányt és még fogat mosni sem volt ideje, mert edzésről jött és tényleg bocs meg minden, aztán ki is ment a vécére. Én meg ültem és egykedvűen szürcsöltem a gyömbért és nem akartam de valóban NEM AKARTAM elhinni a szitut, miközben elkapott belül a röhögőgörcs, hogy tulajdonképpen mire számítottam bazmeg? Egy normális pasira akivel órákon keresztül értelmes dolgokról fogok meghitten beszélgetni gyertyafénynél és a végén belekarolok és hazakísér? Chö! Ugyan már! Aztán visszajött és közölte, hogy mennünk kéne, mert hát az előbb sógorostul jött a puki,- azaz egy kicsi belement a boxeralsóba,- tegyem már meg, hogy fizetek (WTF?!) ő addig kint megvár. - Azt a gentleman kurvaanyádat! Úgyhogy fizettem, kimentem, kezet ráztam vele és csak annyit mondtam, hogy örülök, hogy beszart a gyönyörtől hogy velem tölthette ezt a kis időt, aztán sarkon fordultam és otthagytam a büdös, fogatlan picsába.
A céget Mounissa Chodieva, a londoni székhelyű, de kazah származású hölgy hozta létre.
A lényeg :
Rájött, hogy a gazdagoknak nincs kedvük a ruháikkal bajlódni, ezért a külvárosban kibérelt hatalmas raktárakban külön fénykép és lajstromszám szerint tárolnak/tisztítanak több 10.000 drága ruhát, amit az otthoni túlterhelt gardróbok már nem bírtak el
Hogy működik?
A tulaj egy iPad alkalmazás segítségével kiválasztja, hogy melyik ruhára van éppen szüksége és a londoni cég legkésőbb másnap reggelre leszállítja ( akár Amerikába is - időszűke esetén különgéppel!)
Állítólag a cannes-i filmfesztiválra érkező jetek többsége már nem is utasokat, hanem ruhákat szállít.
Ha vége a bulinak a szállodai szobában ledobod a rucit az ágyra és ők visszaszállítják a raktárba.
Ha platina szintű ügyfél vagy, akkor ezt évi 80.000 fontod ( 28 millió Ft!) bánja.
www.vaultcouture.com
- Sose vegyél egy új márkájú sört csak azért, mert akciós! - Ha a kertben vagyunk és a nappaliban megy a tévé, még nem jelenti azt, hogy nem nézzük! - Senkinek se mondd, hogy nem engedhetünk meg egy új autót! Mondd inkább azt, hogy "nincs kedvünk hozzá"! - Ha valami mondanivalód van, akkor lehetőleg próbáld a filmek közti reklámok alatt mondani! - Ha minden fehérneműt csak egyszer hordasz, nem azt jelenti nekünk, hogy többet kell venni belőle. Azt jelenti, a fehérnemű vétel rossz befektetés. - Ha a pincér az iránt érdeklődik, hogy mindennel elégedett voltál-e, egy egyszerű "igen" is megteszi! - Amikor azt kérdezzük: "hány fiúd volt előttem?", akkor nem igazán várunk pontos, részletes választ... - Amikor megcsúszik az autó, és kétségbeesetten tekergetjük a kormányt, akkor a "jaj, mindjárt meghalunk" felkiáltás keveset segít a koncentrálásban. - A sport összefoglalók este 10-kor kezdődnek, és pontosan egy óra hosszat tartanak. Ez ideális idő arra, hogy berakd a ruhát a mosógépbe, anyáddal beszélj telefonon, stb... - Ha reggel és éjszaka is találkozunk, miért kell felhívni minket munka közben is? - Időnként jobb, ha nem tudod, mire gondolunk...
A Financial Times szerint az elkövetkező 5 évben a plázák 15 százaléka bezár Amerikában, és a webáruházak térhódításával egy 50 éves sikertörténet ér gyászos véget. Míg a fejlett államokban az online kereskedelem részaránya 10 százalék körül van, addig Magyarországon ez alig 3 százalék, de a bővülés nálunk is dinamikus. 2008-ban a hazai webáruházak bevétele még csak 60 milliárd forint volt, addig 2013-ban már 200 milliárd feletti bevételt várnak. Na, mire vársz???!
A támadók kedd hajnalban rontottak rá hazafelé tartó kiszemeltjükre Bakonyszombathely főutcáján. Ütni és rúgni kezdték, lerángatták róla ruháit. Elvették tőle a telefonját és lehúzták róla bakancsát majd elmenekültek... Hozzászólás : "Erről a fotóról ( hátulról, vezetőszáron) nekem kimondottan norvég rákhalásznak tűnik..."
"Nemrég egy szupermarketben vásároltam, amikor a fiatal pénztáros hölgy azt javasolta nekem, hogy inkább a saját táskáimat használjam, mert a műanyag zacskó nem környezetbarát. Bocsánatot kértem, és elmondtam neki, hogy "az én időmben nem volt még ez a "zöld" dolog. A hölgy azt válaszolta, hogy "azért van ma ezzel bajunk, mert az Önök korosztálya nem törődött eléggé azzal, hogy a környezetet megóvja a jövő nemzedékének". Elgondolkodtam. Annak idején tényleg nem volt még ez a "zöld" dolog. De akkor mink volt helyette? Nos, leírom, hogy mire emlékszem. Annak idején visszavittük a tejesüvegeket, üdítősüvegeket és sörösüvegeket a boltba. A boltból visszakerültek az üzembe, ahol mosás és sterilizálás után újratöltötték őket. Így voltak mindig újrahasznosítva. De ez a "zöld" dolog még nem létezett az én időmben. A lépcsőn gyalog jártunk, mert nem volt mozgólépcső minden boltban és irodaházban. Gyalog mentünk a boltba, nem pattantunk be a 300 lóerős verdánkba, valahányszor volt valami elintéznivalónk kétsaroknyira. De a pénztáros hölgynek igaza volt, ez a "zöld" dolog még nem létezett az én időmben. Annak idején kimostuk a gyerekpelenkát, mert nem volt még eldobható pelenka. A ruhát szárítókötélen szárítottuk, nem pedig egy 240 Wattot zabáló gépben. A szél- és a napenergia szárította a ruhákat a mi időnkben. A gyerekek a testvéreiktől örökölt ruhákban jártak, nem kaptak mindig vadonatúj göncöket. De a pénztáros hölgynek igaza volt, ez a "zöld" dolog még nem létezett az én időmben. Annak idején egy tévé volt egy háztartásban, nem pedig szobánként. A konyhában kézzel kavartuk az ételt, mert nem volt elektromos gépünk, ami mindent megcsinált volna helyettünk. Ha törékeny tárgyat akartunk postán küldeni, régi újságpapírokba csomagoltuk, hogy megvédjük, nem pedig buborékfóliába. Annak idején nem használtunk benzinmotoros fűnyírót. A füvet emberi erővel hajtott tologatós fűnyíróval nyírtuk. A munka jelentette számunkra a testmozgást, ezért nem kellett fitnesztermekbe járnunk, hogy árammal működő futópadon fussunk. De a pénztáros hölgynek igaza volt, ez a "zöld" dolog még nem létezett az én időmben. Ivókútból ittunk, ha szomjasak voltunk, nem vettünk műanyag palackos vizet, valahányszor inni akartunk. A tollakat újratöltöttük tintával, ahelyett, hogy mindig új tollat vettünk volna. A borotvában csak a pengét cseréltük, nem dobtuk el a teljes borotvát csak azért, mert a pengéje életlen lett. De ez a "zöld" dolog még nem létezett az én időmben. Annak idején az emberek buszra szálltak, a gyerekek biciklivel vagy gyalog mentek iskolába, és nem használták az anyukájukat 24 órás taxi szolgálatként. Egy szobában egyetlen csatlakozó volt. Nem volt szükségünk egy rakás csatlakozóra, hogy több tucat készüléknek áramot biztosítsunk. És nem volt szükségünk számítógépes kütyüre és az űrben keringő műholdaktól érkező jelekre ahhoz, hogy megtaláljuk a legközelebbi pizzériát. Hát nem szomorú, hogy a mostani korosztály arra panaszkodik, hogy mi öregek milyen pazarlók voltunk, csak mert ez a "zöld" dolog még nem létezett annak idején?
25 évesen : 1. Jóképű 2. Elbűvölő 3. Anyagilag sikeres 4. Figyelmes hallgatóság 5. Szellemes 6. Jó kondícióban van 7. Stílusosan öltözik 8. Értékeli a minőségi dolgokat 9. Tele van kellemes meglepetéssel 10. Fantáziadús, romantikus szerető 35 évesen : 1. Kellemes kinézetű (előnyben azok, akiknek van haja) 2. Kinyitja a kocsi ajtaját, kihúzza a széket 3. Van elég pénze egy kellemes vacsorára 4. Többet hallgat, mint amennyit beszél 5. Nevet a vicceimen 6. Gond nélkül haza tudja cipelni a szatyrokat a boltból 7. Van legalább egy nyakkendője 8. Értékeli a jó házi kosztot 9. Nem feledkezik meg a születésnapokról és az évfordulókról 10. Legalább hetente egyszer romantikus hangulatba kerül 45 évesen : 1. Nem túl csúnya (kopasz fej rendben) 2. Nem indul el, mielőtt még kiszállnék a kocsiból 3. Van állandó munkája – időnként felvág azzal, hogy étterembe visz 4. Bólogat, miközben beszélek hozzá 5. Többnyire emlékszik a viccek poénjára 6. Elég jó karban van ahhoz, hogy átrendezze a bútorokat 7. Olyan inget visel, amiből nem lóg ki a hasa 8. Tudja, hogy nem veszünk olyan pezsgőt, aminek csavaros kupakja van. 9. Nem felejti el lehajtani a WC ülőkét 10. Hétvégén általában megborotválkozik 55 évesen : 1. Vágja az orr- és fülszőrzetét 2. Nyilvános helyen nem böfög és nem vakarózik 3. Nem kér túl gyakran kölcsön 4. Nem bóbiskol el, miközben mondom a magamét 5. Nem meséli el túl sokszor ugyanazt a viccet 6. Elég jó karban van ahhoz, hogy hétvégenként felkeljen a kanapéról 7. Általában két egyforma zoknit és tiszta gatyát visel 8. Értékel egy jó vacsorát a TV előtt 9. Időnként beugrik neki a nevem 10. Van úgy, hogy hétvégén megborotválkozik 65 évesen : 1. Nem ijednek meg tőle a kisgyerekek 2. Emlékszik, hogy hol van a fürdőszoba 3. Nem kell túl sok pénz a fenntartásához 4. Alvás közben csak mérsékelten horkol 5. Tudja, min nevet 6. Elég jó karban van ahhoz, hogy egyedül felálljon 7. Általában felvesz valami ruhát 8. Szereti a puha ételeket 9. Emlékszik rá, hol hagyta a fogsorát 10. Tudja, hogy hétvége van 85 évesen : 1. Lélegzik 2. Beletalál a klotyóba