Integráció az olasz rendőség jóvoltából
"Nagyon elegem van abból, hogy akadályozni akarnak létünk teljes megismerésében, mert úgy döntöttek valakik, hogy úgy szeretnék kihasználni az emberek jóhiszeműségét, és azt a vágyát, hogy ne azzal kelljen már foglalkozniuk örökké, hogy árgus szemekkel és fülekkel azt figyeljék, már megint, hol játszanak ki minket, hanem alkosson! Ehelyett? Egyszerre kellene lennem, politikusnak, közgazdásznak, kémikusnak, biológusnak, orvosnak, fizikusnak, mindennek, mert nem tudhatom, hol akarnak valami ocsmány csalással megetetni! Az asztalost sem kell állandóan figyelned, mikor az asztalt készíti neked, rábízod, ha nem azt rakta eléd, amit kértél, eljársz vele szemben valamilyen módon, elzavarod, nem fizeted ki, másikat keresel. Minden ember fel van háborodva, ha valakit hazugságon kap a mindennapi kapcsolataiban, annál feljebb lévők hazugságain nincs felháborodva, nyeli, mint a kacsa a nokedlit! Nem akar neki hátat fordítani, nem akarja páros lábbal seggbe rúgni, legyint egyet és hallgat! Érdekes, hogy ott, ahol nagyon komolyan az életünkről van szó, a jövőnkről, az utánunk jövők lehetőségeiről, nem érdekel senkit, azt hiszed elég, ha ráhagytál némi vagyont a gyerekedre, hiszed, megtettél mindent! Megszoktuk, hogy a politika, a hatalom az a hazugsággal egyenlő és ennyi, nem követeli az ország egymás után felsorakozva, hogy az Igazságot akarjuk, sőt, az egész emberiség hallgat..."
A bolond elmegy a kuplerájba. - Csókolom, szeretnék kefélni! - És, próbálta már? - Még nem! - Hát, akkor előtte gyakorolni kellene! - És azt hol tudok? - Mondjuk... az erdõben! - Keressen egy odvas fát és azon egy lyukat, és azon tud gyakorolni! - Oké, köszike! Eltelik 1 hét és visszajön a bolond. - Csókolom szeretnék dugni! - Na, és gyakorolt már? - Minden nap! - És milyen hajú lány a kedvence? - A gesztenyebarna. - Rendben! Fel is mennek a szobába és kérdi a nõ. - Milyen pózt kedvel? - Hát azt mikor lehajol, megfogja a bokáját és én hátulról beteszem. Rendben, a nõ lehajol és meg fogja, a bokáját. Ekkor a bolond úgy seggbe rúgja, hogy a nõ összeesik. - Erre kérdi a nõ: - Ez mi volt? - Csak megnéztem, hogy van-e benne darázsfészek!
A nyuszika sétál a mezőn, egyszer csak felnéz az égre és látja, hogy a sas hátrafelé repül. - Mit csinálsz sas, miért repülsz hátrafelé ? - kérdezi a nyuszi. - Ó, hát nem tudod, nyuszika? Ez a demokrácia. Azt csinálsz, amit akarsz! - mondja a sas. - Tényleg? Ezt én is kipróbálhatom? - lelkendezik nyuszika. - Persze, próbáld csak ki - válaszolja a sas. A nyuszika nagy örömmel elkezd hátrafelé tolatni, élvezi a demokráciát. Ahogy ott tolat a mezőn, meglátja a medve a farral közeledő nyuszikát. Más se kell neki, rögtön hegyezi magát, a nyuszika meg pont rátolat. Mikor végre a medve elengedi, nyuszika fájdalommal és könnyekkel küszködve rohan a sashoz és sírva meséli neki, mi történt. - Jaj, ne haragudj nyuszika - válaszol a sas - elfelejtettem mondani, hogy a demokrácia csak idefent érvényes! Ha odalent azt csinálod, amit szeretnél, könnyen seggbe kúrnak érte...