Mi igen 🙂

Egy angol család száll meg egy budapesti hotelben, a 222-es szobában. A férj telefonon rendel két rumot: - Two rums to room two two two. A recepciós (szőke) hölgy: - Taram taram tam tam tam. Anyáddal szórakozzál !

Egy kisfiú bemegy a szülei szobájába és látja, hogy a mamája a hanyatt fekvő papáján ül, és le-fel mozogva ugrándozik rajta. Amint észreveszi, hogy a gyerek is jelen van, az anya gyorsan leszáll a férjéről. A gyerek nem érti a látványt és visszamegy a szobájába. Az anya, aki aggódik azért, amit a gyerek látott, felöltözik és utána megy. Amikor meglátja, a gyerek megkérdezi tőle: - Mit csináltál apuval az ágyban? - Tudod, apunak nagyon nagy a pocakja, ezért időnként rá kell ülnöm, hogy lelapítsam. - Csak az idődet vesztegeted - feleli a gyerek. - Miért? - kérdezi az anyja. - Mert amikor elmész vásárolni, átjön a szomszéd néni, letérdel apu elé és újból felfújja!

Megkérdeztem a nejemet mit szeretne a születésnapjára. Azt mondta, legyen piros és 3mp alatt gyorsuljon 0-ról 100-ra. Vettem neki egy piros fürdőszobamérleget🙂 Azóta nem áll velem szóba 🙁 ( Z/G )

Pénz. Életelmünkké vált. Szinte elengedhetetlen, ahhoz , hogy ma boldogulni tudjunk. Mégis számtalanszor felmerült a már klasszikusnak számító kérdés : A pénz boldogít, illetve ennek tagadó párja, a pénz nem boldogít. Megoszlanak a vélemények... A szegényebb réteg-gondolok itt az igazán szegényekre, azokra , akik nyomorognak- gondolhatják úgy, hogy, akkor boldog az ember, ha nem kell törnie a fejét azon, hogy éppen miből vesz ennivalót a gyereknek, vagy miből fizeti a csekkeket. Ez egy megközelítés a boldogsághoz...De kérdezem én, ez valóban boldogság? Az alapvető kényelem, és a boldoság között van e akármiylen összefüggés? Lehet, nézőpont kérdése. Sissi királynénk mondta a következőt: "Meg van mindenem, és még sincsen semmim". Azt hiszem ez a sor magáért beszél. Sissi e mondat alapján azon emberek közé tartozott, akik szerint a pénz nem minden, és nem is boldogít. Arany kalitkának nevezte az életét. Mégis vannak olyanok, akik összemossák a boldogságot a pénzzel. Van egy másik szó, ami hasonlít a boldogságra és ez a BOLDOGULÁS. Természetesen jelen esetben nem az igekötős megboldogultra kell gondolni. Hasonló a két szó, de vajon egyet jelent e boldognak lenni, illetve boldogulni...Szerintem nem! Talán ok-okozati összefüggést lehet találni, a sikeres boldogulás következménye lenne a boldogság? Hiszen ha kifizettem a csekket-boldogultam a dologgal-, örülni fogok. De vajon boldog leszek e ettől, vagy pedig továbbra is fájni fog a fejem. . .vagy egy újabb érzés kerít hatalmába, a pénzsóvárság, és a pénzhajhászat, amit messze menőkig elítélek. Idéznék egy dalból, amit az 1940-es években játszottak: " Az egyik ember gazdag, az övé minden kincs. Van palotája, arany szobája, csak boldogsága nincs. a másik ember boldog, az övé minden dal, vidám és lelkes, nagyon szerelmes, és közben éhen hal. . ." Azt hiszem ebben a pár sorban benne van az alapvető örök igazság. A pénz nem boldogít, viszont nélkülözhetetlen a boldoguláshoz. Pénz nélkül is lehet boldognak lenni, sőt! Csak egy kicsit ki kell nyitunk a szemünket, és örülni a mának, annak, ha süt a nap, lehet örülni annak ha esik az eső... Keresse mindenki a maga, egyszerű, tiszta és őszinte boldogságát. . .

Egy pasi minden este kukkolja a szomszéd lányt az ablakon át, ahogy az vetkőzik a szobájában. Egyik nap aztán csörög a telefon, és a szomszéd lány az: - Helló! Én vagyok a szomszéd lány, akivel szemben lakik. Nem találom a bugyimat, nem látta véletlenül, hogy hova tettem?

Immár vasalásból is lehet diplomát szerezni legalábbis Bécsben. A kétórás 200 schillingbe kerülő tanfolyamon csak férfiak vehetnek részt. A férfiképző intézmény konyhai túlélési kurzussal és mosás előtti szennyszortírozó tanfolyammal is szolgált. Ha a bécsi feleség azt szeretné, hogy férje komplex háztartási tudás birtokába jusson, 1700 schillinges tanfolyamra íratja be emberét. Sikerült megszereznünk a férfiképző osztrák vállalkozás vendégkönyvének első bejegyzését. Íme: "Köszönöm Önöknek, és köszönöm nejemnek a komplex tanfolyamot, amelyen a vasalástól a mosogatásig, a függönyfelrakástól az ablakpucolásig, a porszívózástól a szobanövények ápolásáig, a főzéstől a rendcsinálásig és a rend megtartásáig ezernyi olyan tudnivalót sikerült elsajátítanom, amely nálunk eddig csak a feleségem birtokában volt, illetve az ő reszortja volt. Így most már valóban teljes értékű férfi vagyok, nem szorulok már nagyon nehezen elviselt feleségemre, akit a diploma kézhezvétele után visszaküldtem az ugyancsak nagy tudású anyjához." U.i.: ez egy régi cikk, ezért szerepel euró helyett osztrák schilling.

A fiú hazatelefonál. Az anyja veszi fel a kagylót. - Anyu, megnősülök! - Drága fiam, ez csodás hír! Annyira örülök! - Csak tudod, a menyasszonyom néger. - Semmi baj! Mi apáddal nem vagyunk rasszisták. - Meg aztán van négy gyereke... - Csodálatos! Apáddal szeretjük a gyerekeket. - Az is gond, hogy nincs hol laknunk... - Mindössze ennyi a probléma? Költözzetek be hozzánk a meghitt, egyszobás lakásunkba. - És hogy fogunk ott mindannyian elférni? - Ti a gyerekekkel a szobában. Apád meg berendezkedik majd a spájzban. - És te, anyu? - Emiatt ne aggódj fiam, én most leteszem a kagylót és felakasztom magam...

"Ez egy szopatós videó amin a szobatársunkat vicceltük meg."

Egy hétfő reggel a postás éppen szokásos körútját rója, amikor látja, hogy Kovács jön ki a kukához egy láda üres üveggel a kezében. - Csak nem házibuli volt nálatok a hétvégén? – kérdezi a postás. - De, még szombat este volt a buli, de csak most kezdek magamhoz térni. Vagy 15 pár volt nálunk, és egy kicsit bevadultunk. Elég sok pia fogyott, aztán “Ki vagyok én?”-t játszottunk. – mondja Kovács. - Azt meg hogy kell? - Minden pasi bevonul egy szobába, és egyenként jönnek ki, felül álcázva, alul semmiben. A lányok pedig kitalálják, ki kicsoda. - Hű, de kár, hogy nem voltam itt! – kiált fel a postás. - Talán jobb is, mert legalább ötször hangzott el a neved ! ! !

Színházba indultunk a férjemmel, és taxit hívtam. Mielőtt a kocsi megjött, kiraktam a macskát a házból, de azonnal visszaszökött, és felrohant a lépcsőn. A férjem a macskát kereste, amikor megjött a taxi. El akartam titkolni a sofőr elől, hogy a ház őrizetlenül marad, ezért azt mondtam: - A férjem rögtön jön, csak felment elköszönni az anyámtól. A férjem néhány perc múlva jött is, beült mellém a taxiba, és azt mondta: - A vén dög az emeleti szobában az ágy alá bújt. Egy fogassal kellett kikergetnem.

Két kisfiú beszélget. A 6 éves így szól a 4 éves öccséhez: - Te, szerintem itt az ideje, hogy elkezdjünk káromkodni. Most lemegyünk a konyhába anyuhoz és mondunk valami jó zaftosat. Például én kitalálok valamit, ami "büdös franccal" kezdődik, te meg mondasz valamit, amibe lesz egy "bazdmeg". A kicsi beleegyezik és elindulnak lefelé a lépcsőn. Anyuka éppen reggelit készít.. A 6 éves lép be először és így szól: - A büdös francba, én müzlit kérek. Az anya jól eltángálja a bátyót és a lépcsőn felfelé menet még a fenekére húz egy párat, majd rázárja a szobaajtót. Anyuka lejön a lépcsőn és megkérdi a 4 évest: - Na és te kisfiam, mit kérsz reggelire? - Hát, bazdmeg, müzlit biztos nem.