Érdekes megoldást talált a lerázására

Sziasztok! Ezt a szépséget Budapesten lőttem nektek... Kellemes napot kívánok: Ádám

Pizza rendelés - Halló! Sarki Pizza? - Nem Uram, ez a Google Pizza! - Óh, akkor elnézést, rossz számot hívtam. - Nem Uram, jó számot hívott! Csak a Google megvásárolta az üzletet. - Oké. Akkor szeretnék rendelni.. - Rendben Uram. A szokásosat? - Hogyhogy a szokásosat? Ön ismer engem? - Az adatbázisunk szerint a legutóbbi 12 alkalommal Ön vastag tésztájú pizzát rendelt sajttal, kolbásszal és szalonnával. - Igen, pontosan. Most is azt szeretnék. - Uram, javasolhatnék most valami mást? Egy finom salátatálat? Jégsalátát sárgarépával, ruccolával és paradicsommal? - Micsoda? Utálom a zöldségeket! - Elnézést Uram, de hadd hívjam fel a figyelmét, hogy túl magas a koleszterin szintje! - Micsoda? Ezt meg honnan veszi? - A telefonszáma alapján be tudtuk azonosítani, és így hozzá tudunk férni az Ön orvosi laboratóriumi eredményeihez az utóbbi 7 évből. - Oké, de akkor sem akarom a zöldségeket. Egyébként pedig ne féltsenek, mert szedek gyógyszert a koleszterin szintemre! - Bocsánat Uram, de nem rendszeresen szedi azt a gyógyszert! A kereskedelmi adatbázisunk szerint az utóbbi 4 hónapban mindössze egyszer vásárolt egy 30 tablettás csomagot az Ön utcája végén található gyógyszertárban. - Ugyan már, ez semmit sem bizonyít. Egy másik gyógyszertárból vásároltam a többit. - Ne haragudjon Uram, de ez sem lehet, hiszen nem látjuk ezt a kiadást az Ön bankkártya adatbázisán. - Készpénzzel vásároltam, nem bankkártyával. - No de a banki elszámolásán sem látszik, hogy ennyi készpénzt felvett volna! - Vannak más készpénzes forrásaim is! - Na de Uram! Az adóbevallásában ez nem szerepel. Reméljük, hogy nem tagadott le valami bevételi forrást az Adóhatóság elől!? - HAGYJON ENGEM BÉKÉN, MENJEN A FENÉBE! - Sajnálom Uram, de remélem megérti, hogy ezeket az információkat mi kizárólag az Ön érdekében gyűjtjük és használjuk! - ELÉG! Elegem van a Google-ból, Facebook-ból, Twitter-ből, Whatsapp-ból és a többiből. Ki akarok szállni! Elmegyek egy lakatlan szigetre, ahol nincs Internet, kábel TV, és senki, aki folyamatosan figyelne és kémkedne utánam! - Megértem Uram! De fel kell hívjam a figyelmét, hogy ehhez előbb meg kell újítania az útlevelét, mivel az 6 héttel ezelőtt lejárt.

Sziasztok! Igazából nem nagy történet, de... Kedden barátnőmet hoztam el munkahelyről, majd gyors bevásárlás és irány haza. Én vezetek, barátném meg nyakig benne a telefonba. Egyszer csak felkiált "tejóisten" de olyan hangosan hogy ijedtemben kicsit bele is léptem a fékbe. Mi történt, kérdezem, Irán megtámadta usát, atom támadás, terror cselekmény, UFOt láttak ? Megszűnik a Facebook? Vajon mit olvashatott a telefonon gondolkodom... Hát... Elfelejtette a műkőrmöst, és már fél 4, háromra volt időpontja... Nem mondom hogy baleset helyzet lett belőle, annyira azért nem vagyok ijedős. De még 1 óra múlva is ezen röhögtem. Igazából kb 2 hónapja vagyunk "komolyan" együtt, úgy tűnik nem fogok unatkozni... Üdv. "A"

- A megjelenítendő névhez mit írjak? - A nevét... - Amit a Telenor adott nekem? - Nem... amit a szülei adtak magának!

Záporoznak a kérdések : - Ez dízel? - Fel lehet fúrni? - Akár 1900-ig is... - Az köll nekünk!

Most éppen Fehérnét tréfálták meg :P

Egyre ritkábban látok ölelkező párokat, egymást a padon felfaló fiatalokat. Mi nem ilyenek voltunk, mi pusztultunk egymásért! Nyomkodjátok a telefont, étterembe, randin is, nem néztek egymás szemébe, nem tudjátok, hogy a másik mit szeret, mit akar, nem ismeritek és nem is akarjátok megismerni egymást. Szelfi és chat kapcsolatokban éltek, nem akarjátok megélni a valós boldogságot. Rohantok, vásároltok, rohantok, autóval, gyalog, egymás mellett. Nem néztek fel, nem mosolyogtok. Aszexuálisok vagytok, prűdök és tabusítottak, virtuálisak, eltömegesedettek, közhelyesek, lélektelenek. A társkeresőkön profi fotókon pózoltok, luxusautó a háttér, tanult a mosoly, tömeg a séró, tucat a smink. Képmutatóak vagytok, nem akartok megnyílni, eljátsszátok az elérhetetlent, közben hibákat-hibára halmoztok. Nem tudtok magatokról mesélni, nincs véleményetek semmiről sem, nem érdekel benneteket semmi, csak a poszt, a szelfi és egy zárt világ, ami kizárja a valóságot, a kacagást, a mély lélegzetvételt, az érintést, a remegést, az izgalmat, a bizsergést. Önmagatok felé gravitál minden, magatoknak éltek, tanultok, dolgoztok, vásároltok, tetszelegtek. A szerelmed kellékes a színházadban, a barátok, ismerősök kacatok. Lányok ti fiút játszotok, fiúk ti sosem nőtök fel. A személyiségeteket felzabálta a posztmodern tér. Ti már nem tudjátok milyen más csókjától kocsonyaként remegni, nem tudjátok milyen egy hideg buszon összebújva iskolába menni, nem tudjátok mekkora boldogság az első randi, az első együttlét, az őszinte ráfeszülés, a gyertyagyújtás, a félelem és halálos szerelem. Színészek vagytok, fakó színészek, fásultak, besavanyodottak. Nincs életetek, csak a business, a money és a virtuális tér. Cinizmus, intrika, egománia.. Nem tudjátok értékelni a világ legcsodálatosabb teremtményét: Egy nő buja, érzéki, lágy testét. Nem tudjátok értékelni egy szerelmes férfi ölelését, szenvedélyét, hódolatát. Amit tudtok: mikor jön ki a legújabb okosteló, hol lehet online rendelni, milyen sminkben kell szelfizni, mennyire vagi a műkörmöt a bőrkormányon fotózni, milyen színű legyen a szakáll, trottyos a gatya.. Mi a baj srácok? Mi van veletek lányok? Miért nem törődtök egymással? Miért unalmasabb a másik? Miért nem ismeritek meg egymást, miért nem ölelitek meg egymást? Miért szeretkeztek olyan ritkán? Miért untatok bele, hogy vagytok? Egyszer éltek.. Mi történt veletek fiatalok?