Egy napsütéses reggelen Jancsi kihajtja a tehenét, Juliska pedig a bikáját a rétre legelni. Jancsi letelepszik Juliska mellé a fűbe. Egyszer csak a bika elkezdi meghágni a tehenet. Erre Jancsi megszólal: - Juliska, mi lenne, ha én is azt csinálnám, amit a bika? - Te tudod Jancsi, a te tehened...
A repülőtéren az információnál egy kétségbeesett szöszi: - Kérem, nekem sürgősen fel kell hívnom anyámat a tengerentúlon. Nincs pénzem, de bármire hajlandó vagyok. - Bármire? - Bármire. - Jöjjön hátra a raktárba! Csukja be az ajtót! Térdeljen le! Húzza le sliccem és vegye ki a szerszámot! Jó, kezdheti! A szöszi lassan a szájához emeli, majd félszegen megszólal. - Anyu! Te vagy az?
Jancsi és Juliska sétálnak az erdőben. Jancsinak egyszer csak kefélhetnéke támad, Juliska azonban nem akarja, mert ezt a dolgot megtiltotta neki az anyukája. Jancsi gondol egyet és így szól Juliskához: - Te Julis, ott repül egy holló, mindjárt ideszáll és kivájja a szemed. Erre Juliska befogja a szemét, és bedugja a fejét egy fa odvába. Jancsi kényelmesen nekilát hátulról, mire Juliska: - Vájkálj csak, vájkálj holló! A szemem úgysem éred el!
