Könyvmoly férjének panaszkodik a felesége: - Állandóan a könyveket bújod, hozzám meg egy szót sem beszélsz! Talán képzeld azt rólam, hogy én is egy könyv vagyok! Mire a férj: - Az nagyszerű lenne drágám! Akkor minden nap visszavihetnélek a könyvtárba, és hozhatnék helyetted egy újat!
- Hé, szomszéd! Az anyósa beleesett az emésztőgödörbe és lehet, hogy megfulladt! - Köszönöm, hogy szólt! Most már tudom, miért jött fel a fürdőkádamban a szennyvíz.
- Gyere fel hozzám, van néhány jó lemezem! - És megígéred, hogy csak lemezt hallgatunk? - Rendben. - És ha nem tetszenek a lemezeid? - Az más, akkor szépen felveszed a ruháidat, és hazamész.
Kohn elmegy apja legjobb barátjához, Grün bácsihoz. Panaszkodik neki, hogy a munkahelyén szekírozzák a kollégái. - Édes fiam, hallgasd meg az én világfelfogásomat: szerintem az emberek két csoportra oszthatóak. Az egyik felük kinyalhatja, a másik felük pedig le van szarva. Tetszik is az idea Kohnnak, de aztán megkérdezi: - Szép, szép Grün bácsi, de én mint a legjobb barátod fia, melyik csoportba tartozom? - Édes fiam, te választhatsz…
Egy szovjet állampolgár elmegy szavazni. Ahelyett, hogy megnézés nélkül bedobná a szavazólapot az urnába (ami igen szavazatot jelent az egyetlen jelöltre), félrevonul és nézegetni kezdi. Azonnal odamegy hozzá egy civil ruhás szerv: - Mit művel itt maga? - Semmit, csak kíváncsi vagyok, hogy kire fogok szavazni. - Na ne viccelődjön itt, elvtárs, maga még nem hallotta, hogy a Szovjetunióban a szavazás titkos?